Egy mozgalom múltja és jelene…

Maratoni Punkfesztivál Budapesten

A Bem Rockpart tavaszi idényét április 22-én egy pörgős bulival, a Magyar-Osztrák Punk/Crossover Maratonnal zárta. A klub törzshelye a rock kedvelőinek, az utóbbi időben a legvidámabb magyar zenekar,

az Ef Zámbó Happy Dead Band lép fel itt rendszeresen. A kultúrház-hangulaton nemcsak a tömeg, a pára, hanem a parketta is dob egyet, ráadásul a büfé olcsó és jó. A közönségre ugyan nem mondhattuk, hogy na, ez egy tipikus punkközönség; ha ilyen még van egyáltalán, akkor egy lepattant peremkerületi kultúrba kell menni. Négyen léptek fel, mit mondjak, ezek a zenekarok már túlléptek az egyszerű, “zúzni gitárral ezerrel a garázsban“ szinten. Az osztrák Nerz indított, lemezük majd csak, hírük már... A folyamatos ritmus- és stílusváltással, ami úgy általában a crossoverre jellemző, sikerült ráhangolniuk a közönséget az estére, ezzel is megkönnyítve az utánuk következők helyzetét.

A magyar Bankrupt, mint házigazda állította csak igazán talpra a jelenlévőket, a punk dallamosabb válfaját művelő csapat remélhetőleg a stúdióban is képes arra az önfeledt és “közönségbarát“ zenére, mint amilyet a koncerten produkált. A “grunge magyar óriásai“ (New Musical Express Online) ezúttal számomra kimaradtak, üsse kavics, voltam és leszek is még Rémember koncerten, megéri. A leginkább kis klubokban fellépő salgótarjáni Macskanadrágnál is csak egy tisztelgő próbatermi látogatásra-sörözésre-próbára futotta, hja kérem, aki vidéken lakik, azt hajnalban nem kell erőszakkal a klubból kidobni. Egy pillantás még az I. kerületi Művelődési Ház nagytermére, a zenekar játszik tovább, a közönség sem fogy, sőt, ez az est, az az est. Köszönet a szervezőknek, Villám Istvánnak és Sarkadi Balázsnak, hogy egy jó kis punkestét összehoztak. És mint mondták, ősszel folyt. köv.

Punktörténelem, punkszociológia

A hetvenes évek második felében Angliában, külvárosi munkáskörnyezetben született punk szubkultúra legalább annyira polgárpukkasztónak bizonyult, mint a hippimozgalom, és elsősorban a külsőségek borzolták mind a két, teljesen ellentétes életfilozófián alapuló csoport bírálóinak kedélyeit. A hippik társadalomból való kivonulásukat eltérő öltözködésükkel is alátámasztották, ami persze – mint előbb-utóbb a többi szubkultúra kellékeivel is történni szokott – biznisz lett, méghozzá nagy. A punkok a kivonulás helyett a totális szembefordulást választották, a fogyasztói társadalommal szembeni fellépéshez az anarchizmus szolgált ideológiai háttérül.

Az új szubkultúra is elsősorban a zenében bontakozott ki, első botrányos képviselőik egyike a – később emblematikussá váló – Sex Pistols volt, amelynek anarchiát hirdető számaival és botrányos koncertjeivel a média is egyre többet foglalkozott. A hős korszak elementáris volt, a jóléti államok polgárai nem is tudták mire vélni a megszaggatott ruhás, biztosítótűvel és pengékkel felékszerezett fiatalok dühödt és a fennálló rendet éles hangon kritizáló hangját, ragasztottak is címkét rájuk: háromakkordos zenekarok, szakadt csürhe meg hasonlók. A szubkultúrák csoportjai számára mindig is fontos volt, hogy kialakítsák közös jelrendszerüket, ahol természetesen az öltözködés is szerepet kapott, bírálóik sokszor le is ragadnak az összetartozást szimbolizáló “kiegészítőknél“. Pedig hogy ma is él – not dead... – a punk, elsősorban annak tudható be, hogy az anarchizmusnak ma is számos követője van. A legtöbb embernek erről a szóról a zűrzavar jut eszébe, pedig ennél kissé alaposabb a “filozófia“. Autentikus forrás keresése közben a neten bukkantam a következő szófejtésre. A Szabad Alternatíva című anarchista havilap elektronikus verziójának 1997. decemberi számában olvasható egy igen pontos meghatározás, nem tudni, kinek a tollából: “Nem lehet elégszer leírni, hogy az anarchia nem káosz vagy zűrzavar, hanem uralomnélküliség. Az uralom nemlétén alapul a szabadság, vagyis az anarchia maga a szabadság állapota. Amint valaki uralkodik a másikon, a szabadság elvész. Az ember-ember feletti uralomnak sok formája van, éppen ezért az anarchisták joggal kritizálják a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszert, ami sokak szabadságát sérti. A szabadság társadalmi formája mindenki egyenlő szabadsága.“

Az anarchisták nehezen sorolhatók be

a három fő politikai irányzatba (szociáldemokrata, konzervatív, liberális), bár értékrendjük kommunisztikus volta leginkább a baloldali irányzatokhoz közelíti őket. Elég, ha csak a három évvel ezelőtt megjelent “Rap és Punk a Fasizmus Ellen“ című néhány száz példányban megjelent kazetta közismert történetét elevenítjük fel, ahol az egyik párt vezérének megsemmisítésére szólított fel az egyik zenekar, melynek következtében ügyészségi vizsgálat is indult. ( A kazettán a Nemcsak a szélsőjobboldalé a világ című HétköznaPI CSAlódások dal is hallható...)

A punkot agresszivitása miatt sokszor egybemossák a skinheadekkel, ami véleményem szerint fatális tévedés. A Rendőrtiszti Főiskolán minden bizonnyal nem foglalkoznak a szubkultúrák elemzésével, mert különben nem fordulhatott volna elő ebben az évben, hogy a Várban tartott antifasiszta tüntetés résztvevőit éppen a punkoktól védték meg a szolgálók és védők. Az, hogy az egybemosás nem újkeletű jelenség, bizonyítja a CPG elleni egykori per, amikor ellenük is felhozták a rasszizmus vádját, amit sokkal inkább a Mos-Oi! számlájára lehetett írni. Az akkori hatalmat azonban egyértelműen jobban bosszantotta Az áll egy ifjú kommunista a réten, mint a Mos-Oi! durván cigányozós dalai. A CPG tagjai dutyiba mentek, a Mos-oi! pedig egy dádával megúszta... A punkok és a skinheadek közötti ellentétet mindenképpen a két szubkultúra ideológiájában kell keresni, míg az utóbbiak kirekesztők, “fajvédők“ és az erős rend elkötelezettjei, addig az előbbiek egyenlőségpártiak és hatalomellenesek. A punk sem kerülhette el sorsát. A zenekarok közül többen megszelídültek, a mindent tagadásból társadalombírálat és balos politizálás lett (Clash), mások pedig a mainstreamhez csapódtak egy-két slágerlistás dal után (Stranglers). Az elmúlt években a legnagyobb divatházak kollekcióiban pedig fel-felbukkantak a punkok tépett öltözékét imitáló méregdrága ruhadarabok. A kilencvenes évek második felében zsozsófogytán a Sex Pistols is világkörüli turnéra indult, beállva a saját nimbuszukat módszeresen leromboló zenekarok sorába. A punkot azonban a fiatalok újra és újra visszavezetik radikális gyökereihez, hiszen az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságosság követelése tizen-huszonévesként a korral jár. Néhány következetes és lassan megöregedő teoretikust leszámítva azonban az egykori lázadók megindulnak – az Európa Kiadó egykori dalával szólva – “a külvárosból a belvárosba."

CyberPunkok

A magyar punkok weboldala egy képpel és néhány sorral jelentkezik be. A nemzetiszín zászlón a bekarikázott “A“, mellette tarajos koponya üvölt, nem éppen bizalomgerjesztő. A felirat: Andör konsztraksön (Ejcsd (sic!): under konstrukcion. A duma ne tévesszen meg senkit, a képre kattintva máris a Magyar Punk Oldalon találjuk magunkat, amelyen animáció: egy folyamatosan cigarettázó és ivó punk. Az oldal frissítve rég volt, de erre van magyarázat: "2000. jan. 10. Bocs, de a bátyám lenyúlta otthonról a (sz)ámítógépet, úgyhogy most egy ideig ne várjatok ezeken az oldalon semmi újat. Bocsi.“ Nézzük akkor azt, ami van. Magyar zenekarok egy csokorba szedve, a 193. cellától a Zaklatásig össz-vissz 37 darab, mindegyikről több-kevesebb infó, amelyiknek van önálló honlapja, annak

a pontos címe is. Elég vegyes anyag, meg kell állapítani, nem lehetett könnyű a szerkesztőnek összeszedni ennyi infót a Macskanadrágról, Üveges csirkeszemekről, a Flash-ről és a többiekről. Hiába kattintottam azonban a Punkzene válogatások gombra, nem volt semmi mögötte, nem úgy, mint a Külföldi zenekarokról-nál tett kísérletnél. Itt kevesebb zenekar van, mint a magyar oldalon, azonban lehetőségként felkínálták a punkbands.com-ot, ahol még

a Propagandhi rajongók is megtalálják kedvencüket. Ezen kívül a Szabad alternatíva anarchista havilap 1997-98-as számai mellett megtalálható itt az Anarchoid első elektronikus kiadása és egy szegedi weblap, ahol további, az anarchiával foglalkozó linkeket találhatunk. A téma iránt érdeklődőknek javaslom, még keressék fel a surf.to /hungpunk oldalt is, ahol további angol

és magyar nyelvű információkat, képeket, zenéket, levelezőlistát találhatnak.

habe