A punk negyedsz�zada

A leny�lt l�zad�s

Legut�bb a seattle-i �s a pr�gai antikapitalista demonstr�ci�kkal kapcsolatban is emlegett�k a negyedsz�zada, a legend�s Sex Pistols egy�ttes polg�rpukkaszt� botr�nysorozatai nyom�n mint�t, �ntudatot �s �n�ll� kifejez�si form�t kapott punkl�zad�st. Pedig az az�ta sz�mos v�ltoz�son �s el�gaz�son �tment mozgalom eredetileg csak egy �letk�pesnek bizonyult marketing�tlet volt.

„Azokat a hangoskod� vand�lokat, akik magukat anarchista punknak titul�lva kalap�csokkal estek az �vegport�loknak, s molotovkokt�lokat hajig�ltak a rendor�kre, a hetvenes �vek k�zep�n nem nevezt�k punknak. De m�g csak nem is a hajtar�j, a ruh�zat vagy egy bizonyos m�rk�j� bakancs jelentette a punks�got. A l�nyeg az �lszent kispolg�ris�g elvet�se, egy �zl�sfajt�t�l val� megcs�m�rl�tts�g volt" - borong a New Musical Express (NME) c�mu legend�s brit zenei szakmagazin has�bjain Tony Parsons. Aki igaz�n illet�kes: o volt az, akinek negyedsz�zaddal ezelott ugyanezen org�num r�v�n volt szerencs�je tud�s�tani a nagy�rdemut a punkmozgalom indul�s�r�l. A „term�kkel", a l�zad�sprojekttel a k�nnyuzenei ipar rukkolt ki: az �jdons�gtermelok a Sex Pistols „Anarchy in the U. K.", Amerik�ban pedig a Ramones „1976. IV" c�mu kislemez�vel k�n�lt�k meg az ABBA, a Boney M �s a hozz�juk hasonl�k t�lfinomult neg�dess�g�be belef�radt nagy�rdemut. �m hogy a kezdem�nyez�s val�di - �s nem csak piaci - keresletre tal�lt, bizony�tja, hogy a muzsika �s a k�lsos�gek mell�-m�g� szervezodo sz�vegek a nyolcvanas �vek elej�tol m�r �n�ll� punkir�nyzatok l�trej�tt�hez is elegendo mun�ci�val szolg�ltak.

„A punk a rock fejlod�s�nek egy olyan pillanat�ban keletkezett, amikor a hippimozgalom kim�lt�val csak a legdurv�bb tabuszeg�s jelenthetett kiutat a hetvenes �vek hidegh�bor�s, konzervat�v t�rsadalmi visszarendezod�s�bol" - �ll�tja A punk narrat�v�ja c�mu k�nyv�ben az amerikai szubkult�ra-kutat�, irodalm�r-szociol�gus Greg Wahl. A hetvenes �vek elso harmad�nak v�g�n az angliai iparv�rosok perif�ri�ra szorult fiataljai v�lasztott�k elosz�r a gener�ci�s l�zad�snak ezt a minden kor�bbit�l k�l�nb�zni k�v�n� form�j�t. Amihez �rtelemszeruen szak�tani kellett a magukat ugyancsak l�zad�nak mond� elod�kkel is, a hatvanas �vek vir�ggyermekeivel, illetve az o „Szeretet, B�ke, Egyes�l�s" szenth�roms�gukkal.

A punk�zenet elso megfogalmaz�inak kem�ny magj�t a t�rsadalmi senki f�ldj�re szorult r�tegek nagykamaszai alkott�k, akik - mint Wahl is �rja - tettek a polg�ri t�rsadalom konvenci�ira, szents�geire, a tradicion�lis viselked�si szab�lyokra �s a k�llemre, ha egy�ltal�n ismert�k ezeket. Az angol Marcus Greil R�zsnyomok c�mu, a kor ifj�s�gi �s zenei ir�nyzatait majdnem f�lezer oldalon �t t�rgyal� dokumentumk�nyv�nek tan�s�ga szerint �gy lett az agressz�v figyelem�breszt�s eszk�ze az addig csak m�dj�val haszn�lt citroms�rga, cikl�men-, tuzpiros, ultramarink�k sz�nu ruh�zat, az �gnek �ll�tott, k�cosra borzolt vagy �pp megt�pett �s csirics�r�ra ping�lt frizura, valamint az ehhez „viselt" k�zter�leti, kocsmai �s b�rhol m�shol okozott botr�ny. No meg a minden iskol�zotts�got �s szakmai szab�lyt hangs�lyozottan n�lk�l�zo minim�l-„zene". A magukat v�llaltan punknak nevezok (hogy a magyarul mihaszn�t, l�hutot is jelento jelzot ki aggatta r�juk, nem tudni) Wahl szerint nyersen kezdetleges ellenzen�j�kkel - ami olykor csak r�szben fakadt az eload�k zenei k�pzetlens�g�bol -, g�tl�stalan viselked�s�kkel az elott�k l�zad�k �rul�s�r�l, veres�g�rol, integr�l�d�s�r�l is v�lem�nyt k�v�ntak nyilv�n�tani.

Az 1975-ben alakult s a hetvenes �vek folyam�n a punkzenekarok z�szl�shaj�j�nak tekintett Sex Pistols �s emblematikus frontembere, Johnny Rotten „maga volt az or�lt, m�ni�kus antihos, egyfajta 20. sz�zadi III. Rich�rd, aki dalsz�vegeiben nemcsak a brit monarchi�t figur�zta ki, de lebuzizta m�s band�k tagjait is, mindezt mindenfajta muzikalit�s n�lk�l" - id�z fel hangz�st �s l�tv�nyt Wahl. A Pistols tabuszeg�se, v�gletes sz�kimond�sa azonban nem �llt meg itt. A giccstol a po�zis fel� t�rekvo �s olykor oda meg is �rkezo, �m a hetvenes �vekben megint csak sz�riamunk�ba s�llyedo popkult�ra ellen�ben Rotten „felfedezte" az obszcenit�st, �s Jon Savage angol kult�rt�rt�n�sz szerint a rockbizniszben e t�ren o d�nt�tte le a tabukat. K�ts�gtelen, az�ta a k�nnyuzenei st�lusok sz�mos �ramlat�ban - az amerikai fekete gett�k rapj�tol kezdve a heavy metalig - megjelenhettek a mindennap haszn�lt, de a dalsz�vegekbol addig melloz�tt, a polg�ri �rt�krend szerinti tr�g�rs�gok is.

Sokan v�lt�k, hogy a punk d�hrohama a nagy kit�r�s ut�n hamar al�bbhagy - �s alig t�vedtek. M�r m�s k�rd�s, hogy az 1994-ben Kaliforni�b�l indult, hol neopunk, hol posztpunk, net�n melodikus punk n�ven illetett �j punktrend - amit olyan band�k f�mjeleznek, mint a Bad Religion vagy a Green Day - megint l�t fant�zi�t a dologban. Ezek vez�rmot�vuma azonban - mondj�k -, b�r az eload�s �s a sz�vegek kem�nys�ge nem marad el az elod�ktol, m�r ink�bb csak j�l megkre�lt mud�h, bev�telfial� arculat. A l�nyeg a zene sodr�s�ban eladhat� g�r- �s h�deszka, az anarchiajellel, a v�r�s k�rbe �rt nagy A betuvel embl�m�zott divatmoty�k, kapucnis dzsekik, �ri�s zsebes nadr�gok, bakancsok, valamint az �let�rz�sbeli mun�ci�t szolg�ltat� hangz�anyagok, vide�k �s egy�b kiadv�nyok �rt�kes�t�se.

A punk ugyanis �jra „divatba lett hozva". M�gpedig ugyanazok �ltal, akik negyedsz�zada a Sex Pistols am�gy spont�nnak indul� l�zad�s�t �zleti sikerr� szel�d�tett�k. A brit Malcolm McLaren �s a divatipari guruv� is emelkedett Vivien Westwood volt ugyanis, akik annak idej�n l�trehozt�k az az�ta is csak a „nagy rock and roll svindli" n�ven emlegetett kamp�nyt. Ennek sor�n p�ld�ul a Sex Pistols bemutatkoz� album�nak beharangoz�s�ra hivatott t�v�besz�lget�s elott kem�ny odamondogat�sra biztatt�k, sot �ll�t�lag m�g le is itatt�k a BBC st�di�j�ba megh�vott zen�szeket, akik azt�n olyan tr�g�rs�gd�mpinggel k�pr�ztattak el mindenkit, hogy hossz� idore adtak t�m�t a nev�k sulykol�s�ra haszn�lt angolsz�sz bulv�rsajt�nak.

Pedig az ir�nyzat k�pes volt n�v�sabb produkci�kra is. Ilyen volt az 1976-ban alakult, a Pistolsn�l - zenei produkci�j�t tekintve mindenk�pp - kvalit�sosabb Clash. Ez a banda ugyanis sokkal ideologikusabb, olykor a mai �jbalos �s anarchista csoportok sz�m�ra is �rv�nyes �zenetekkel sokkolta a rendp�rti t�bbs�get. Mindenesetre „ok sz�ltak elosz�r a popban ta kizs�km�nyolt munk�sr�lT, a tminden feka potenci�lis bun�zoT rendor-sztereot�pi�r�l" - �ll�tja a „gett�kult�r�kkal" foglalkoz� brit szociol�gus, Steve Abrams. Mindezekhez az �nekes-dalszerzo-git�ros Joe Strummer �s k�vetoi a tr�g�rs�gokat h�tt�rbe szor�t�, de m�giscsak hiteles nyelvet, a vegyes etnikum� k�ltelki lakoss�g - az avatatlan f�l sz�m�ra szinte �rthetetlen - szlengj�t haszn�lt�k. Egy 1976-os New Musical Express-beli interj�ban k�rdezt�k is Strummert, mi�rt nem „rendes", �rtheto londoni szlengben �nekel. „Olyan ez, mint a jamaicai raszt�k vakerja. Ha �rdekel a l�nyeg, Bob Marleyt is meg kell hallgatnod vagy sz�zszor. Addigra pedig m�r az agyadba is �gett a zene �s a mondanival�" - fogalmazta meg programj�t az ospunk.

Arr�l m�r nem is sz�lva, hogy a Clash a punk primit�v, k�t-h�rom git�rakkordos, „ipari" d�b�rg�sen alapul� ellenzen�je helyett latinosan l�kteto, sk�nak is mondott, gyakran r�zf�v�sokkal is megsp�kelt st�lust hozott l�tre. Ezt fejlesztett�k azt�n tov�bb olyan, a nyolcvanas �vek v�g�n indul� �gynevezett anarchopunk, antirasszista band�k, mint az egy sz�m�n bel�l spanyolul, franci�ul �s angolul is �neklo Mano Negra vagy a Seattle �s Pr�ga utc�in demonstr�l� punkut�dok �ltal jelenleg legink�bb kedvelt, etnopunknak aposztrof�lt, s Che Guever�nak himnuszt is �r� Manu Chao.