Erd�s P�ter nagy csal�dja - a nyolcvanas �vek magyar k�nny�zen�je

Ennek ellen�re a hetvenes �vek k�zep�ig nem j�tt olyan jelent�s ir�nyzat, amelyet ne lehetett volna �t�ltetni hazai viszonyok k�z�, viszont a punk felt�n�se v�gk�pp elm�ly�tette a szakad�kot. Az itthoni funkcion�riusok addigra m�r h�trad�lhettek, hiszen siker�lt a felforgat�ssal fenyeget� rock vitorl�j�b�l minden szelet kivonni �s teljesen ellen�rz�s�k al� vonni a m�fajt. A punk l�nyege viszont pont az alulr�l �p�tkez�s volt, ami az ismert okok miatt itthon teljesen lehetetlennek bizonyult.

�gy azt�n a punk m�r r�gen lefutott Angli�ban, megvetette a l�b�t Nyugat-Eur�p�ban, mire el�sz�r n�lunk is felbukkant - Magyarorsz�gon csak a nyolcvanas �vek elej�re lett valamennyire t�megjelens�g, de soha nem lehetett a popzen�ben olyan kulcsszerepe, mint k�lf�ld�n volt. A punk nyom�ban �rkez� �j hull�m m�r nem �tk�z�tt olyan merev ellen�ll�sba itthon, de mindent elmond a helyzet fon�ks�g�r�l, hogy haz�nkban a t�z-tizen�t �ve p�ly�n lev� "nagy �regek" �llhattak els�k�nt nyilv�noss�g el� a m�fajjal, legal�bbis a nagyk�z�ns�g az � lemezeiken hallhatott el�sz�r police-os akkordokat vagy �ppen szintifutamokat (a t�nyleges �j hull�mnak v�rnia kellett).

Csakhogy Frenreisz K�roly vagy Demj�n Ferenc att�l m�g nem lettek "�jhull�mosak", mert felvettek egy Clash p�l�t, vagy mert "new wave-esre" vett�k a hangz�st. Vissz�s helyzet, hiszen k�lf�ld�n a punk �s az �j hull�m - a f�leg Nagy-Britanni�ban jelent�s t�rsadalmi mondanival�kat lesz�m�tva - �j kifejez�si form�kr�l sz�lt, �s gener�ci�v�lt�st k�vetelt a rockzen�ben, ami n�h�ny �v alatt gyakorlatilag meg is t�rt�nt. Itt viszont a nyolcvanas �vek elej�n m�g mindig a hatvanas �vekben felt�nt nemzed�k volt nyeregben, �s mell�j�k csak azok ker�lhettek a "kiv�lasztottak" k�z�, akik k�z�l a kult�r��rt felel�s k�derek gondosan kisz�rt�k a "fiatalokra k�ros hat�ssal b�r�" el�ad�kat.

�gy fordulhatott el�, hogy 1980-ban n�lunk m�g mindig az LGT, Br�dy J�nos, az Omega, Kov�cs Kati, M�t� P�ter, a V'Moto-Rock vagy a Skorpi� dalait j�tszotta legt�bbet a r�di�, ezek k�z�l valamennyi el�ad� m�g a hatvanas �vekben kezdte az ipart. Ezzel v�g�l is nem is lett volna semmi baj, hiszen Nyugaton John Lennon, a Rolling Stones, a Pink Floyd vagy �ppen Stevie Wonder a legn�pszer�bb szt�rok k�z� tartoztak, csakhogy k�zben a Blondie, a Police, a Madness vagy a Duran Duran is ugyanannyi, ha nem t�bb lemezt adott el, m�g Magyarorsz�gon riaszt�an kev�s volt az �j arc.

Ezek ut�n nem csoda, hogy megjelen�sekor m�g az �tvenes �vek rockandrollj�t viccesen aktualiz�l� Hung�ri�t is aff�le �jhull�mos tr�f�nak gondolt�k, noha Feny� Mikl�s is m�r j� tizen�t �ve zen�lt, nem v�letlen�l tudta meglovagolni a nosztalgiahull�mot, egy sosemvolt vil�got teremtve, amelyben csak Rongyl�b Jani cs�nadr�gj�r�l �s a jampecok men� s�r�j�r�l, no meg a twistr�l sz�l az �let. A Hung�ria a nyolcvanas �vek els� sikersztorija volt a magyar popzen�ben, �s b�r semmi k�ze nem volt az �j hull�mhoz, m�gis megmutatta, hogy valami szokatlan h�z�ssal az eg�sz orsz�got meg lehet h�d�tani, �s fel lehet �ltetni ak�r m�g a Limb�-hint�ra is.

Ami t�nyleg �j beker�lhetett a magyar pop v�rkering�s�be, az a hard rock vid�k�r�l j�tt. Mik�zben k�lf�ld�n az ir�nyzat (�s az abb�l kin�tt heavy metal) r�vid id�re zs�kutc�ba jutott a hetvenes �vek v�g�n (hogy azt�n ott is egy �j gener�ci� leheljen bel� �letet a nyolcvanas �vek elej�n), addig n�lunk �ppen akkor �rtek cs�csra a m�faj itthoni k�pvisel�i. Ez persze ink�bb "dallamos, popul�ris rockzen�t" jelentett, �s ezek a zenekarok is kipr�b�lt, rutinos zen�szek �j pr�b�lkoz�sa volt. �gy a Szigeti Ferenc vezette Karthago, a Bal�zs Fec� f�mjelezte Kor�l, a P. Box (a mikrofonn�l Varga Mikl�ssal) vagy az "�llami rockzenekarnak" cs�folt Dinamit (itt Vikid�l Gyula vitte a pr�met) tagjai szinte kiv�tel n�lk�l m�r �vek �ta a p�ly�n voltak, mire utol�rte �ket a siker. Jellemz� m�don a legeredetibb magyar hardrock-zenekar, a P. Mobil fels� t�mogat�s hi�ny�ban csak milli� tagcsere ut�n, a feloszl�s ut�n jelentethette meg els� nagylemez�t 1981-ben.

Akkor m�r jav�ban repedezett "a szocialista Magyarorsz�gnak" nevezett t�kolm�ny, �s a ny�ltan nem kimondott gazdas�gi v�ls�g mell� t�rsadalmi probl�m�k is t�rsultak. N�tt a v�l�sok �s hal�loz�sok sz�ma, ekkoriban vezette Magyarorsz�g az �ngyilkoss�gi vil�granglist�t, �s egy teljes gener�ci� toporgott a feln�ttkor k�sz�b�n tan�cstalanul. Egyre n�tt h�t azoknak a fiataloknak a sz�ma is, akik elfordultak r�juk er�ltetett "b�lv�nyaikt�l", �s olyan zenekarokat tal�ltak hitelesnek, amelyeket a Sanzonbizotts�g �s a mindenhat� Erd�s P�ter vezette lemezgy�r nem t�rt meg. Ez vezetett a P. Mobil ellehetetlen�t�s�hez, �s ennek k�sz�nhet�en szigetel�d�tt el, majd v�lt legend�v� a Beatrice. Hozz�juk csatlakozott a f�k�nt sz�vegeiben szokatlan hangv�telt meg�t� Hobo Blues Band - ez a h�rom, egym�st�l teljesen k�l�nb�z� zenei vil�gban mozg� zenekar Fekete B�r�nyok n�ven szervezett koncertet 1980 augusztus�ban a Haj�gy�ri-szigetre (el�zenekark�nt pedig fell�pett a v�gk�pp szokatlannak hat� Bizotts�g).

Kialakult teh�t egy egyre nyilv�nval�bb szemben�ll�s a "hivatalos" popkult�ra (p�ld�ul a diszk�) �s a "cs�vesek" k�z�tt. Kev�s olyan zenekar volt, amely megkapta Erd�s P�ter j�v�hagy� b�lint�s�t is, de k�zben hitelesnek t�nt a fiatalok sz�m�ra is. Az �vtized els� nagy nyertese a miskolci Edda M�vek volt, amely az els� vid�ki zenekark�nt ker�lt a reflektorf�nybe, �s 1980-ban m�r a legn�pszer�bb zenekarok k�z� tartozott: els� lemez�b�l negyedmilli� (!) p�ld�ny kelt el. A Pataky Attila �s Slamovits Istv�n kett�s�re �p�l� Edda is igen t�vol volt a heavy metalt�l (m�g ha egyes korabeli �js�gcikkek ebbe a skatuly�ba is sorolt�k), szint�n a dallamos rockzen�j�vel nyerte meg mag�nak a fiatalokat, �s a nyolcvanas �vek egyik legn�pszer�bb itthoni egy�ttese lett. Sl�gereik (A h�tlen, K�lyk�d voltam stb.) k�rlelhetetlen�l beitt�k magukat a magyar rock-tudatalattiba, �s m�g azok is egyb�l felismerik �ket, akik az egy�ttes sikereinek cs�cs�n m�g meg sem sz�lettek.

Ek�zben "odafent" tudom�st sem vettek a k�z�ns�g ig�nyeir�l, pedig az Edda, a Kor�l vagy a Karthago sikerei m�r �tmutat�sul szolg�lhatott volna, hogy mif�le zen�re is v�gyik a k�z�ns�g nagyobbik fele. Erd�s P�ter magabiztosan kijelentette, hogy h�rom �ven bel�l lesz vil�gszt�runk, �s erre a feladatra a szint�n r�gi motorosok alak�totta Neotont szemelte ki - egyes�tve a Kati �s a Kerek Perec volt tagjaival megalakult a magyar diszk�-szupergrupp, a Neoton Fam�lia. Az egy�ttes Santa Maria c�m� sz�ma a hanglemezgy�r hathat�s t�mogat�s�val indult megh�d�tani a k�lf�ldi piacot - Jap�nban vagy Portug�li�ban p�ld�ul nem is sikertelen�l -, de az igazi �tt�r�s nem siker�lt. Itthon az�rt a Neoton n�v m�g �vekig visszak�sz�nt a sl�gerlist�kr�l.