A RASTAFARIANIZMUS

Ahhoz, hogy meg�rtsd a reggae el�ad�k dalsz�vegeit, felt�tlen�l sz�ks�ges a rastafarianizmus alapjainak ismerete. Ez�rt ezen az oldalon megismerheted a legalapvet�bb - �s mivel ez az oldal nem elegend� egy m�lyrehat� tanulm�ny elk�sz�t�s�re, t�nyleg csak a legalapvet�bb - t�nyeket, tanokat, t�rt�neteket. Rem�lem, az�rt �gy is seg�teni fog abban, hogy meg�rtsd ennek a k�l�nleges kult�r�nak az alapmot�vumait, �s ez�ltal egy nagyon �rdekes, a mi�nkt�l teljesen elt�r� vil�gba kaphass betekint�st.

A rastafarianizmus kialakul�s�nak egyik kulcsfigur�ja: Marcus Mosiah Garvey

1887. augusztus 17-�n sz�letett egy St. Ann's Bay nev� kis falucsk�ban Jamaica St. Ann megy�j�ben. Itt n�tt fel egy 11 gyerekes csal�dban, egy szeg�ny, de szakm�j�t �rt� nyomd�sz fiak�nt, majd 20 �vesen Kingstonba k�lt�z�tt, ahol a csal�di hagyom�nyt folytatva, nyomd�szk�nt dolgozott. M�r ekkor megmutatkozott er�s igazs�g�rzete �s szoci�lis �rz�kenys�ge: r�szt vett egy nagyobb nyomd�sz-sztr�jk szervez�s�ben. Ezt k�vet�en elhagyta Jamaic�t, s eljutott Panam�ba, ahol egy r�vid �let� �js�got is alap�tott, "La Prensa" c�mmel. Ennek a lapnak a has�bjain tiltakozott a brit konzuln�l a feket�k rossz munkalehet�s�gei miatt. P�r h�nappal k�s�bb tov�bb�llt, Ecuador, Nicaragua, Honduras, Columbia, Venezuela a k�vetkez� �llom�sok, ahol doh�nyf�ldeken, �ltetv�nyeken v�gzett k�tkezi munk�t, s �gy szerzett tapasztalatokat arr�l, hogy milyen is a munk�sok helyzete a feh�rek uralta nyugati mint�j� �llamokban. 1912 m�r Londonban tal�lta, ahol sz�mos k�nyvet olvasott a feket�k �si t�rt�neteir�l �s Eti�pi�r�l. K�l�n�sen Casely Hayford: Ethiopia Unbound (Eti�pia Hat�rtalan) c�m� k�nyve tett r� nagy hat�st, melynek egyik sora k�s�bb a rastafarianizmus mott�j�v� v�lt, "One God! One Aim! One Destiny!" (Egy Isten! Egy C�l! Egy Sors!). 1916-ban m�r az USA-ban �lt a feket�k akkori szellemi k�zpontj�ban, a Harlemben, ahol megjelentette �j lapj�t "The Negro World" c�mmel. M�g ebben az �vben nagyhat�s� besz�det mondott a Madison Square Gardenben, melynek jelmondata: "Ethiopia, Land of Our Fathers!" (Eti�pia, Aty�ink F�ldje). Minden lehet�s�get megragadott, hogy kiv�vja a vil�g tisztelet�t a fekete emberek ir�nt, ez�rt �rt levelet az Els� Vil�gh�bor�t k�vet�en, a Nemzetek Sz�vets�g�nek Genfben megrendezett Konferenci�j�hoz, azzal a k�r�ssel, hogy bizonyos n�met ter�leteket adjanak oda a h�bor�ban r�sztvett amerikai feket�knek, elismer�s�l a h�bor� megnyer�s�ben j�tszott szerep�k�rt. Ez term�szetesen ut�pisztikus k�r�s volt, de h�en t�kr�zi elsz�nts�g�t. Az 1920-as �vekben az USA-ban t�bb szervezetet is alap�tott, melyek mind a feket�k jogai�rt emeltek sz�t, de a kezdeti sikerek ut�n 1923-ban ad�probl�m�k miatt Atlant�ban beb�rt�n�zt�k. 1927-ben szabadult, �s mivel deport�lt�k az USA-b�l, visszat�rt sz�l�haz�j�ba, ahol tov�bb folytatta harc�t. Meghirdette a "Back to Africa" (Vissza Afrik�ba) mozgalmat, melynek c�lja egyes�teni �s visszajuttatni a feket�ket �shaz�jukba: Afrik�ba. Ezzel elind�tott egy er�s mozgalmat, mely mint a jamaicai feket�k "�si-�j vil�g�t" jel�li meg Eti�pi�t, �s az eti�piai �s jamaicai feket�ket, mint Izrael n�p�nek lesz�rmazottait emlegeti. Tal�n a legjelent�sebb, de mindenk�ppen legh�resebb tett�t vitte v�ghez, mikor az 1920-as �vek v�g�n a k�vetkez� pr�f�tikus kijelent�st tette: "Look to Africa, where a black King shall be crowned" ("Figyeljetek Afrik�ra, ahol egy fekete kir�lyt fognak megkoron�zni..."). 1930-ban val�ra v�lt a j�slat, de ez m�r egy sokkal hosszabb t�rt�net kezdete. A Marcus Garvey �ltal ind�tott mozgalom jelentette a rastafarianizmus egyik f� forr�s�t, ami�rt a mai napig is nagy tisztelet �vezi szem�ly�t. Olyannyira, hogy egyes rasta csoportok Keresztel� Szent J�nos reinkarn�ci�j�nak tartj�k, de a jamaicai �llam is elismer�ssel ad�zott azzal, hogy a jamaicai f�l doll�ros �rm�n az � arck�pe l�that�.

A rastafarianizmus elismer�s��rt folytatott k�zdelem f� �llom�sai

1934-ben az egyik h�res rasta pr�dik�tort Leonard P. Howellt b�n�snek tal�lt�k idegen tanok hirdet�s�ben �s Selassiet �br�zol� k�pek �rus�t�s�ban, amiket �gy adott el az egyszer� rastah�v�knek, mint �tleveleket, melyekkel Eti�pi�ba lehet visszat�rni. Mindezek�rt 2 �v b�rt�nre �t�lt�k.
1937-ben Haile Selassie t�mogat�s�val az "Ethiopian World Federation" nev� szervezet New York-ban irod�t nyitott, hogy t�mogassa a feket�k egyes�t�s�t �s szolidarit�s�t az eg�sz vil�gon �s seg�tse visszat�r�s�ket Eti�pi�ba.
1938-ban ez a mozgalom el�rte Jamaic�t is.
1940-ben Leonard P. Howell v�s�rolt egy �reg birtokot Spanish Town k�lter�let�n �s a hozz� csatlakozott t�bb sz�z rastah�v�vel k�z�sen, mint egy nagy csal�d �ltek egy�tt. Ezt a kis telep�l�st Pinnacle-nak nevezt�k el, de alig telt el egy �v �s a rend�rs�g felforgatta a birtokot, �s n�h�ny t�rs�val egy�tt Howellt is letart�ztatta, akit �jabb k�t �v b�rt�nre �t�ltek. Szabadul�sa ut�n visszat�rt Pinnacle-ra, ahol nagyon visszavonultan �lt, alig hallatva mag�r�l.
1954-ben Pinnacle �jb�l a rend�rs�gi razzi�k c�lpontj�v� v�lt �s egyre ink�bb a pusztul�s jelei mutatkoztak rajta, ez�rt az ott �l� rastah�v�k k�z�l sokan ink�bb bek�lt�ztek a k�zeli v�rosba. Ennek a menek�l�snek pozit�v hat�sa is volt, mert seg�tett megsz�ntetni az elszigetel�d�st �s a sz�tsz�r�d� h�vek seg�ts�g�vel az �j h�vek sz�ma is sokkal gyorsabban n�tt.
1955, az "Ethiopian World Federation" szervezetbe �j �letet lehelt az USA n�h�ny korm�nytisztvisel�j�nek l�togat�sa �s azt k�vet� t�mogat�sa. Ennek konkr�t eredm�nye egy 500 holdas ter�let Eti�pi�ban, melyet Haile Selassie aj�nlott fel a vil�g b�rmely r�sz�b�l az "�shaz�ba" visszat�rni sz�nd�koz� feket�knek.
1958-ban Prince Edward Emmanuel nev� rastavezet� egy 21 napos �sszej�vetelt szervezett egy Back o'Wall nev�, Kingstonhoz k�zeli telep�l�sen, ahol nagy l�tsz�m� rastakol�ni�k �ltek. Ennek megfelel�en akkori viszonylatban nagyon sok - 3000 - rastah�v� j�tt �ssze. Ez az �sszej�vetel m�rf�ldk� volt a rastah�v�k �s a hat�s�gok kapcsolat�nak javul�s�ban.
1959-ben t�bbezer rastah�v� esett abba a t�vhitbe, hogy az �ltaluk Claudius Henry rastapr�dik�tort�l v�s�rolt k�rty�kkal felsz�llhatnak egy okt�ber 5-�n Afrik�ba indul� haj�ra. Azonban hi�ba gy�lekeztek a templomn�l a v�rvav�rt haj� nem �rkezett meg.
1960-ban Claudius Henryt haza�rul�s v�dja al� helyezt�k, mivel a templom�ban k�zifegyvereket tal�ltak, ez�rt �t �s n�h�ny t�rs�t s�lyos b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Egy �vvel az �t�let megsz�let�s�t k�vet�en Henry fia n�h�ny amerikai feket�vel New Yorkb�l Jamic�ba �rkezett, �s fel�ll�tott egy gerillab�zist a b�rt�nh�z k�zeli hegyekben, hogy �gy k�nyszer�tse a hat�s�gokat Henry szabadon bocs�t�s�ra. Valamennyi�ket elfogt�k vagy meg�lt�k. Ez a v�res incidens elgondolkoztatta a rastavezet�ket, hiszen nagyon sokat �rtott Henry�k er�szakoss�ga a rastamozgalom j�h�r�nek. Elhat�rozt�k, hogy intenz�v "k�pz�sben" r�szes�tik a h�veket, az�rt, hogy meg�rtess�k vel�k: a rastafarianizmus egy b�k�s jelleg� mozgalom, mely nem t�r meg semmif�le er�szakot, f�ggetlen�l Henry �s fia eset�t�l. D�nt�st hoztak arr�l is, hogy a nyilv�noss�g el�tt is meg kell er�s�teni ezt a b�k�s jelleget, ez�rt sz�mos riportot, illetve cikket jelentettek meg a helyi lapokban a mozgalomr�l, �s arr�l, hogy hogyan seg�thetik a m�s vall�s�ak, a b�k�s rastah�v�ket.
1961-ben egy nyolc tag� csoport - benne h�rom rastavezet� - ell�togatott Eti�pi�ba �s m�g n�gy m�sik afrikai orsz�gba, hogy tanulm�nyozz�k az Afrik�ba val� kitelep�l�s lehet�s�geit.
1966. �prilis 21-�n I. Haile Selassie a korm�ny vend�gek�nt Jamaic�ba l�togatott. A rep�l�t�ren soha nem l�tott t�meg - k�zt�k t�bbezer rasta - �dv�z�lte a Cs�sz�rt.
1966. j�lius�ban a Back o'Wall-i, rastah�v�k lakta nyomornegyedet egyik napr�l a m�sikra lerombolt�k, hogy �j h�zakat �p�thessenek a hely�re. Ez az int�zked�s m�g jobban sz�tsz�rta a rastah�v�ket.
1969-ben az "Eti�piai Ortodox Egyh�z" misszi�t hozott l�tre Kingstonban, ahova nagy sz�mban sereglettek a rastah�v�k.

A rastafarianizmus gy�kerei

Kezdj�k n�h�ny t�rt�nelmi t�nnyel, melyeket mindenk�ppen ismerni kell ahhoz, hogy meg�rts�k a rastafarianizmus kialakul�s�nak okait. Jamaica, ez a gy�ny�r� karibi sziget az eur�paiak megjelen�se el�tt az arawak indi�nok �shaz�ja volt. M�ra m�r csak a sziget neve maradt meg az �slakosokb�l, mivel az utols� sz�lig kiirtott�k �ket a gyarmatos�t�k. 1494-ben Kolumbusz Krist�f felfedezte, �s ezzel 150 �vre spanyol gyarmatt� tette Jamaic�t. 1655-ben a britek �tvett�k a hatalmat, �s folytatt�k - amit a spanyolok 1518-ban kezdtek meg - a fekete rabszolg�k behurcol�s�t Afrik�b�l, f�leg az �gynevezett Gold Coast-r�l, a mai Ghana ter�let�r�l. Ennek a k�vetkezm�nye, hogy a XX. sz�zad elej�re a sziget lakoss�g�nak mintegy 80%-a a behurcolt fekete rabszolg�k lesz�rmazottja. Ez a t�ny, ami nagyon fontos a rastafari�nizmus kialakul�s�ban, hiszen ezek az emberek mindig is rabszolg�k vagy elnyomottak voltak. Ennek a gy�k�rtelens�g �rz�s�nek a megsz�ntet�s�re sz�lettek meg a rastafarianizmus alapt�telei, melyek a val�di gy�kereik, �seik megtal�l�s�ra ir�nyultak. Teh�t a rastafarianizmus nem m�s, mint k�s�rlet arra, hogy egy gy�k�rtelen n�p megtal�lja saj�t �seit, isteneit, val�s eredet�t a t�rt�nelmi, bibliai id�kben. Erre a lehet�s�get �ppen azok a feh�r gyarmatos�t�k adt�k meg, akik - hogy megt�r�ts�k �ket - a kez�kbe adt�k a Szent Bibli�t, �s ezzel egy teljesen �j, szabad vil�got nyitottak meg az egykori rabszolg�k lesz�rmazottai el�tt. A rastafarianizmus legl�nyegesebb �r�sos forr�s�nak a "Holy Piby"-t tartj�k, ami nem m�s, mint a "Fekete Emberek Bibli�ja". Ezt az �r�st 1913 �s 1917 k�z�tt �ll�totta �ssze Robert Athlyi Rogers. A megjelen�s �vekig v�ratott mag�ra, mivel a nyomtat�st t�bb orsz�gban �s titkosan v�gezt�k. V�g�l 1924-ben megjelentek az els� p�ld�nyok, melyekb�l m�g - kalandos �ton - D�l-Afrik�ba is eljuttattak egyet a gy�m�ntb�ny�ban dolgoz� munk�sok misszi�j�nak templom�ba. A "Holy Piby" 1925-ben jutott el Jamaic�ba Charles F. Goodridge barbadosi miniszter �s egy asszony, Grace Jenkies Garrison seg�ts�g�vel. Miut�n tal�lkoztak jamaicai kereszt�ny egyh�zi vezet�kkel, �s bemutatt�k nekik a "Holy Piby"-t, azonnal menek�lni�k kellett. Az egyh�zi vezet�k a "Holy Piby" elolvas�sa ut�n r�gt�n meg�rezt�k �s meg�rtett�k, hogy milyen nagy vesz�lyt jelentenek a benne le�rtak az eddig megszerzett hatalmukra. Mivel Goodridge �s t�rsn�je ragaszkodtak a "Holy Piby"-hez bemenek�ltek a Kelet-Jamaica-i St. Thomas boz�tos hegyei k�z�, �gy ez lett a hely ahol "elvetett�k a rastafarianizmus magvait". A korai rastavezet�k, mint p�ld�ul Leonard P. Howell er�sen vonz�dtak ehhez a tiltott bibli�hoz, mivel ez �llt szerint�k a legk�zelebb ahhoz az �si bibli�hoz, melyet s�mi nyelven �rtak (s�mi: Kis-�zsia �s �szakkelet-Afrika egyik nagy nyelv- �s n�pcsoportja, ide tartozik t�bbek k�z�tt az Akk�d, a F�n�ciai, az Arameus, a H�ber �s az Arab. A s�mi n�v No� egyik fi�nak, S�mnek a nev�b�l ered). Goodridge �s Garrison azon a v�lem�nyen voltak, hogy az els� p�p�k �s az akkori egyh�zi tud�sok eltorz�tott�k a s�mi nyelv� biblia ford�t�s�t, �s beszerkesztettek olyan r�szeket, melyekkel Istent �s a Pr�f�t�kat feh�rre "v�ltoztatt�k", pedig eredetileg fekete b�r�ek voltak. Ez�rt az igazs�got a "Piby"-ben �rt�k le, r�ad�sul fejezetei k�z�tt volt egy, mely "A Fekete Ember �let�nek T�rk�pe" c�met viselte �s a fekete emberek neh�z, de v�g�l is dics�s�ges sors�t mes�lte el a Teremt�st�l a V�gs� Csat�ig. A korai rasta dalok �s �nekek sz�vegei - ezek k�z� tartozik a Bob Marley �ltal a 70-es �vek k�zep�n r�gz�tett "Rasta Man Chant" - majdnem mind a "Holy Piby"-b�l sz�rmaznak. Azok k�z�tt, akik elolvast�k �s egyet�rtettek a "Piby"-ben le�rtakkal, volt Fitz Balintine Pettersburgh, aki 1926-ban �jabb iratot mutatott be, melynek a hangzatos neve: "Fekete Fels�bbs�g Kir�lyi Pergament Tekercse". Ez az irat �jabb r�szletekkel er�s�tette a "Holy Piby" �ltal k�pviselt eszmerendszert. A "teol�giai puzzle" utols� darabja az �gynevezett "Rasta Biblia", mely nem volt m�s, mint a "Kir�lyi Pergament Tekercsek", Leonard P. Howell �ltal plagiz�lt v�ltozata, melyr�l azt �ll�totta, hogy az egy �si k�tet, amit Afrik�ban a "Gold Coast"-on, Accra v�ros�ban tal�ltak, �s � csak kiadta 1935-ben. Mindezek ellen�re nagyon fontos ez a kiad�s, hiszen sok jamaicaihoz csak �gy juthatott el ez az �r�s.

A rastafarianizmus alapt�telei

1. RASTAFARI 225. lesz�rmazottja Salamon Kir�lynak �s Maked�nak S�ba Kir�lyn�j�nek, teh�t v�rvonala D�vid Kir�lyig ny�lik vissza
2. RASTAFARI Isten, a visszat�rt Messi�s
3. Egyh�z? Nem!
4. Term�szetess�g

A rastafarianizmus kulcsfigur�ja �s n�vad�ja I. Haile Selassie, a N�gus, aki 1930-1974 k�z�tt, mint Eti�pia Cs�sz�ra uralkodott. Az eredeti neve Ras Tafari Makonnen volt, melyb�l a Ras jelent�se herceg, illetve s�mi nyelven a Ras Tafari jelent�se: a teremt�s feje. Teh�t innen ered a Rastafari n�v �s a h�v�k megnevez�se: a rasta.

Rastafari sz�rmaz�sa

Rastafari csal�df�j�t - Salamonon kereszt�l - eg�szen D�vidig vezetik vissza a k�vetkez� t�rt�net alapj�n: Salamon - aki D�vid Kir�ly fia - kir�lys�ga kezdet�t�l nagy b�lcs h�r�ben �llt. Salamon b�lcsess�g�r�l hallv�n, Makeda S�ba Kir�lyn�je �gy d�nt�tt, hogy ell�togat Salamon palot�j�ba, hogy pr�b�ra tegye tud�s�t. Miut�n k�lcs�n�sen elhalmozt�k egym�st aj�nd�kokkal, Makeda ravasz k�rd�seket tett fel, de mindegyikre hib�tlan v�laszt kapott. A l�togat�s utols� est�j�n Salamon nagy lakom�t rendezett S�ba Kir�lyn�j�nek tisztelet�re, azzal a h�ts� sz�nd�kkal, hogy a sz�p Maked�t �gy�ba b�jtassa. (Salamon Kir�ly h�resen nagy "n�fal�" volt, hiszen 700 udvarh�lgye mellett 300 �gyast is tartott.) Makeda viszont nem volt k�nnyen kaphat�, �gy Salamon hosszas r�besz�l�ssel is csak egy egyezs�g megk�t�s�re b�rta r�. Ez a k�vetkez� volt: ha S�ba Kir�lyn�je az este h�tral�v� r�sz�ben valamit is elvesz abb�l, ami Salamon�, akkor vele t�lti az �jszak�t. Mivel Makeda b�s�gesen fogyasztott a fens�ges vacsor�b�l, iszony� szomj�s�g kezdte gy�t�rni, �gy, mikor azt hitte, hogy Salamon elszuny�k�lt, ivott a szob�n �tfoly� iv�v�z-vezet�k friss�t� viz�b�l. Mindezt az alv�st sz�nlel� Salamon j�l l�tta �s miut�n tetten �rte a "sz�szeg�" kir�lyn�t, behajtotta a megnyert fogad�s jutalm�t. Miel�tt m�snap reggel �tj�ra bocs�totta volna Maked�t, egy oroszl�n alakj�val d�sz�tett pecs�tgy�r�t adott neki, �s a k�vetkez�ket mondta: "Mikor els� sz�l�tt fiad tizen�ves korba l�p, add oda neki ezt a gy�r�t, �s k�ldd el az udvaromba, hogy �n tan�thassam". A hazafel� vezet� hossz� �ton S�ba Kir�lyn�je egy fi�nak adott �letet, akit Ebna Hakim-nak nevezett el. (A n�v jelent�se: b�lcs ember fia.) Mikor Ebna elm�lt t�z �ves, Makeda odaadta neki Salamon gy�r�j�t, �s a fi�t akarata ellen�re elk�ldte apj�hoz. Salamon, miut�n megl�tta a gy�r�t, nagy szeretettel fogadta, �s r�gt�n hozz�l�tott tan�t�s�hoz. Ebna nagyon tehets�ges tan�tv�nynak bizonyult, olyannyira, hogy apja szerette volna, ha � k�veti tr�nj�n, de Ebna vissza akart t�rni sz�l�f�ldj�re. Apja minden igyekezete ellen�re �gy is tett. Makeda Kir�lyn�t Ebna Hakim k�vette a tr�non, Els� Menelik Kir�ly n�ven. Ezzel megteremtette a Menelik dinaszti�t, melynek egyenes�gi lesz�rmazottja Sahle Selassie Kir�ly, aki nagyapja Haile Selassie-nak. "A cs�sz�ri rangot �r�kre birtokolja I. Haile Selassie �s k�s�bb ut�dai is, akik lesz�rmazottai Sahle Selassie Kir�lynak, aki megszak�t�s n�lk�li v�rvonallal kapcsol�dik I. Menelik dinaszti�j�hoz, aki fia S�ba �s Eti�pia Kir�lyn�j�nek, Maked�nak �s Salamonnak, Jeruzs�lem Kir�ly�nak." Nagyon fontos a "megszak�t�s n�lk�li v�rvonal", ami annyit jelent, hogy Haile Selassie a 225. uralkod� abban a sorban, melynek kezdete Salamon Kir�ly. �gy teh�t teljesen konkr�t, �sr�gi, r�ad�sul a feh�r emberek Szent Bibli�j�ban is nyomon k�vethet� gy�kereket tal�ltak. Ez a k�zvetlen kapcsol�d�s Salamonhoz �s rajta kereszt�l D�vidhoz, az alapja annak a te�ri�nak, mely szerint a rastah�v�k k�zvetlen�l Izrael n�p�t�l sz�rmaztatj�k �nmagukat:"Black House of Israel", "Black Crew of Israel", "Black Israelites". Ezek a kifejez�sek mind arra utalnak, hogy a rastah�v�k �nmagukat Izrael n�p�nek 13., "elveszett", fekete t�rzs�nek tartj�k. Az �nekek �neke I. bekezd�se: "BARNA A B�R�M, de az�rt sz�p vagyok Jeruzs�lem l�nyai, mint Ked�r s�trai, Zalma takar�i. Ne n�zzetek le, ami�rt barna vagyok, hiszen a nap barn�tott le." Ez a p�r sor m�r elegend� volt a rastah�v�knek ahhoz, hogy egy�rtelm�en bizony�tottnak tarts�k azt az �ll�t�st, miszerint J�zus, a Pr�f�t�k �s m�s neves bibliai szem�lyek is mind feket�k voltak, csak a feh�r emberek eur�pai bibliaford�t�sa �s �rtelmez�se sor�n "v�ltoztak" feh�rekk�. Ez�rt azt�n egyes rastapr�dik�torok �ltal kiadott k�nyvekben szerepl� k�peken J�zust dread lock hajjal, ny�ratlan szak�llal �s barna b�rrel �br�zolt�k.

Rastafari Isten, a visszat�rt Messi�s

A rastafarianizmus tal�n legmeglep�bb �ll�t�sa, hogy Haile Selassie az ember, Isten, a visszat�rt Messi�s. Viszont, ha meg�rtj�k a rastafarianizmus "Istenk�p�t", az ember, Isten �s a term�szet viszony�r�l alkotott n�zeteit, semmi meglep�t nem tal�lunk ebben a kijelent�sben. A rastafarianizmus tan�t�sa szerint Isten nem egy l�lek, egy szellem a mennyben, mint ahogy a katolikus papok tan�tj�k, hanem l�tez� ember a f�ld�n h�s-v�r rastaman val�s�g. Ugyanakkor - tan�tja a rastafarianizmus - Isten benne van mindenben amit teremtett, az �llatokban, n�v�nyekben, t�rgyakban, minden emberben, hiszen nem l�tezhet a szellemi dimenzi� az anyagi val�s�g n�lk�l, test n�lk�l nincs l�lek, l�lek n�lk�l nincs test. A rastah�v�k egyik csoportja k�vetkez�k�ppen magyar�zta, hogy egy �l� ember, Selassie, mik�nt lehet Isten: "Haile Selassie hisz Istenben. Hiszi, hogy Isten a sz�v�ben �l. Mikor mi azt mondjuk, hogy � Cs�sz�ri Fels�ge Isten, ez alatt azt �rtj�k, hogy � a feje Isten test�nek. Az egyh�z az Isten teste, teh�t Haile Selassie az egyh�znak a feje, �s mivel minden testhez tartozik egy fej, mindenki bel�thatja, hogy � val�ban az "Istenember". (H�t el�g �rdekes gondolatmenet!?) Egy m�sik h�v� a k�vetkez�k�ppen �rvel: "Isten szelleme benne �l mindenben, ami csak l�tezik. Benne �l kiv�tel n�lk�l minden ember sz�v�ben, m�g a gonoszok�ban is." Egy m�sik v�lem�ny: "Csak kompromisszumok �r�n l�thatn�nk meg Istent R�ma szem�veg�n kereszt�l, mint ahogy szint�n nem l�thatjuk meg Istent az �zsiai vall�sok n�zetei alapj�n. Nek�nk a fekete emberek szem�n kereszt�l kell n�zni Istent, ez�rt l�tjuk Istent egy ma �l� fekete embernek, aki elj�tt, hogy felszabad�tson minket az elnyom�s al�l, �s kiszabad�tsa a rabs�gban �l�ket. Nem l�thatod meg Istent, ha csak nem n�zel k�r�l, hogy megl�sd a Fekete Istent. A zsinag�g�k papjai �s R�ma p�p�i azt �ll�tj�k, hogy Isten egy l�lek a mennyben. Val�j�ban Haile Selassie minden ember Teremt�je, s ugyanakkor minden emberben ott van �, a Teremt�." Voltak azonban olyan fiatal feket�k Jamaic�ban, akik b�r elismert�k Selassie fels�bbrend�s�g�t, de nem tartott�k Istennek! Ilyen p�ld�ul Frederick "Toots" Hibbert, ismert reggae szt�r, aki �gy nyilatkozott: "Rastafari egy "Mindenhat�", �s mindenki hajlik affel�, hogy a "Mindenhat�" Isten. Selassie a Teremt�s Kir�lya, de nem Isten. A legt�bben azt hiszik, � az Isten, pedig � nem az, � a mi kir�lyunk!" Kiv�teles eset, hogy egy jamaicai fekete reggae zen�sz �gy nyilatkozzon, hiszen Selassiet a visszat�rt Messi�s�sk�nt emlegetik: "Selassie D�vid Kir�ly sarja, v�rrokona J�zusnak, s�t ugyanaz az ember, akit megfesz�tettek." Teh�t Selassiet a visszat�rt Messi�st, J�zus reinkarn�ci�j�nak tartj�k, �gy, hogy J�zus eredeti szem�lyis�ge tov�bb �l Selassieban. A rastah�v�k t�m�r v�lem�nye err�l: "J�zus VOLT. Rastafari VAN!". A rastah�v�k t�nyk�nt kezelik, hogy a Messi�s visszat�rt, annak ellen�re, hogy - mint a Jelen�sek K�nyv�ben �rva vagyon - ennek hat�rozott jeleinek kellene lenni, �s be kellene, hogy k�sz�nts�n az �t�let Napja. Arra a k�rd�sre, hogy mi�rt nincs �gy, a v�laszuk egyszer�: "A Messi�s ugyan visszat�rt, de elvonult szent hely�re, Sion Hegy�re, ahol m�r elt�lt�tt n�h�ny �vsz�zadot J�zus �s Selassie elj�vetele k�z�tt." Ez a v�lasz arra a k�rd�sre is, hogy meghalt-e Haile Selassie. "Selassie nem halhatott meg, hiszen � Isten, a visszat�rt Messi�s, csup�n visszavonult Sion Szent Hegy�re, hogy majd az �t�let Napj�n oroszl�n k�p�ben jelenjen meg." Ez�rt ruh�zz�k fel Selassiet azokkal a c�mekkel, amelyek a visszat�rt Messi�st illetik: "KING OF KINGS, LORD OF LORDS, CONQUERING LION OF THE TRIBE OF JUDAH" ("Kir�lyoknak Kir�lya, Uraknak Ura, J�da T�rzs�nek H�d�t� Oroszl�nja"). (Egy�b c�mei, melyek elsorol�s�ra a h�v�k mindig hajland�k: The Most High, Eternal High, Triumphant High, High Selassie I, Jehova, Jah High, First Ancient King of Creation, King Alpha, Queen Omega, The Beginning Without End, First Without Last, Light of The Most High, Light of This World, I-n-I Divine Majesty, Negus Negesti=King of Kings, Girmawi-Ya-Girmawi=Lord of Lords, H.I.M.=His Imperial Majesty, The Prince of Peace.). A rastah�v�k, teh�t teljesen elutas�tj�k azt az �si, eur�pai koncepci�t, miszerint Isten egy l�lek vagy szellem valahol fent az �gben, a mennyekben. Szerint�k Isten az emberekkel van, az emberek�rt, az emberekben.

Egyh�z?

Az egyik rasta vezet� mondta, mikor megk�rdezt�k, hogy vall�s-e a rastafarianizmus: "Nem, mivel semmi k�ze nincs az �zlethez...!". A rastafarianizmusnak, mint vall�snak, nincsen ki�p�tett, hierarchikus rendszerre �p�l� egyh�za, (mint p�ld�ul a Katolikus Egyh�z) hiszen nincs is r� sz�ks�g, mivel nincsenek szertart�sok, templomok, sem felszentelt papok. Annak ellen�re, hogy a rastafarianizmust, mint vall�st emlegetj�k - mint tal�n m�r a kor�bbiakban kider�lt - nem egy "�tlagos" vall�s. A rastah�v�knek nincs sz�ks�g�k papokra, hogy k�zvet�tsenek k�zt�k �s Isten k�z�tt, mivel mindenki maga tartja a kapcsolatot az �rral, a mindennapi medit�ci�k �tj�n, ugyanakkor az �rnak sincs sz�ks�ge f�ldi helytart�ra, hiszen jelen van minden�tt �s mindenben a F�ld�n. Ez�rt a rastafarianizmus egy nagyon szem�lyes vall�s �s mindenki a saj�tj�nak �rezheti egy kicsit, hiszen a h�v�k mindegyike kialak�thatja a saj�t v�lem�ny�t, elk�pzel�s�t, amit megbesz�lhet, megvitathat m�sokkal. Ahogy egy rasta mondta: "A rastafarianizmus egyh�za a h�v�k feje, gondolatai, hite". A rastafarianizmus egyik nagyon pozit�v von�sa, hogy semmilyen fels�bb hatalom nem gyakorol nyom�st a h�v�kre, illetve a leend� h�v�kre, nem ir�ny�tja a gondolataikat, tetteiket, �gy mindenki saj�t akarat�b�l, saj�t meggy�z�d�s�b�l csatlakozhat. Soha nem �t�lt�k el a m�s vall�s�akat, m�r csak az�rt sem, hiszen meggy�z�d�s�k, hogy m�lyen legbel�l mindenki rastah�v�, csak legfeljebb m�g nem �bredt r�! Nagyon sok rasta kor�bban protest�ns vagy katolikus vall�s� volt, csak k�s�bb v�lt rastah�v�v�. (pl. Bob Marley �s anyja Cedella Marley is.). A k�zponti ir�ny�t�s hi�ny�nak k�vetkezm�nye, hogy mindenki egy kicsit m�sk�pp magyar�zza a tanokat �s �gy ugyan annak a t�nynek m�s �s m�s �rtelmez�se sz�lethet. Ebb�l ered a rastafarianizmus soksz�n�s�ge!

Term�szetess�g

A rastafarianizmus egyik alapvet� t�tele a term�szetess�g, ami h�rom f� ter�leten �rv�nyes�l: 1. hajviselet, szak�ll, 2. ganja (vadkender), 3. �telek.

Hajviselet

A rastah�v�k a term�szet legteljesebb kifejez�d�s�nek tartj�k a r�juk oly jellemz� hajviseletet, melynek neve: "Dread Lock" (F�lelmetes Hajf�rt). "Aki nem szereti a haj�t, az f�l a term�szett�l, mert a haj nagyon fontos r�sze az embernek, hiszen minden fekete b�r� ember tudja, hogy a haj maga a term�szet." - mondj�k. "Krisztus, a nagy vez�rek �s a Pr�f�t�k mind hossz� hajat �s szak�llat viseltek, �s m�g az eur�paiak is �gy �br�zolt�k �ket a k�peiken". A rasta st�lus� haj visel�s�nek t�rt�nete szint�n Eti�pi�ba vezet vissza minket, hiszen ott viseltek ilyen hajat a katon�k az abessz�niai h�bor�k idej�n, valamint Eti�pia hivatalos szimb�luma, a z�szl�t tart� �ll� oroszl�n, a korabeli �br�zol�sokon szint�n ilyen st�lus� rastas�r�nyt hordott. A t�rt�neti alapokon t�l, bibliai eredet� indokokat is tal�ltak a hajjal kapcsolatban. Az egyik ilyen S�mson �s Delila t�rt�nete: "Borotva sose �rt fejemhez, mert az Isten naz�rja vagyok any�m m�h�t�l fogva. Ha megny�rnak, elhagy er�m, gyenge leszek, olyan mint a t�bbi ember. Delila ekkor l�tta, hogy kit�rta eg�sz sz�v�t. H�vatta h�t a filiszteusok fejedelmeit, �s ezt mondta nekik: "Most gyertek, mert kit�rta el�ttem eg�sz sz�v�t." A filiszteusok fejedelmei elmentek hozz�, s vittek magukkal p�nzt is. Erre � elaltatta S�msont a t�rd�n, odah�vatott egy embert, az leny�rta fej�r�l a h�t hajf�rt�t." (B�r�k K�nyve 16:17) A haj �s szak�ll ny�r�s�nak tilalm�ra a Levit�k K�nyve 19:27-et id�zt�k: "Hajatokat ne ny�rj�tok kerekre, �s szak�llatok v�g�t ne v�gj�tok le." A legn�pszer�bb elk�pzel�s a rastah�v�k k�z�tt m�gis az volt, mely a rastahajf�rt�k visel�it egy gy�m�lcs�t gazdagon term� f�hoz, m�g a hajukat v�g� embereket egy gy�m�lcstelen, halott f�hoz hasonl�totta. Ez val�j�ban egy parafr�zisa az Els� Zsolt�rnak, mely �gy sz�l: "Boldog ember, aki nem indul a gonoszok tan�csa nyom�n, aki nem j�r a b�n�s�k �tj�n, �s nem vegy�l a cs�fot �z�k k�z�. Aki �r�m�t leli Isten t�rv�ny�ben, s parancsair�l elm�lkedik nappal �s �jjel, olyan, mint a v�z partj�ra �ltetett fa, amely kell� id�ben gy�m�lcs�t terem, �s levelei nem hervadnak. Siker koron�zza minden tett�t."

Ganja

A megannyi n�ven emlegetett n�v�ny a "cannabis indica", tal�n a legk�nyesebb pontja a rastafarianizmus eszmerendszer�nek. Jamaic�ban sz�mtalan n�ven h�vj�k: "Holy Herbs" (Szent N�v�ny), "Kali", "Wisdom Weed" (B�lcsess�g Gaz), "Wisdom Food" (B�lcsess�g �tek), "Herb" (N�v�ny), "The Weed" (A Gaz), "The Chalice" (A Kehely), "The Cup" (A Cs�sze), "I-chence"=incense (T�mj�n), "I-ly" (A Kali, a Holy �s a Haile szavak �sszevon�s�b�l alakult ki.), "Healing of the Nations" (N�pek Gy�gyul�sa). A nevek �ltal�ban utalnak a felhaszn�l�s ter�let�re �s m�dj�ra, p�ld�ul a "Wisdom Weed" (B�lcsess�g Gaz) n�v utal arra, hogy a rastah�v�k alapvet�en a Biblia olvasgat�sa k�zbeni medit�l�shoz haszn�lt�k a ganjat. �gy pr�b�ltak "magasabbra" jutni az igazs�ghoz vezet� �ton. Az ilyen c�l� fogyaszt�s m�dja is t�bbf�le lehetett. A nagyobb mennyis�g� ganja-t v�zipip�b�l sz�vt�k, amit teh�nszarvb�l, gumics�b�l �s agyagb�l k�sz�tettek. Kis mennyis�get �gynevezett "spliff" form�j�ban sz�vtak, ami �gy n�zett ki, mint egy nagyon nagy cigaretta, mivel egy cigarettapap�rba sodort�k a ganja-t. Egy k�ztes megold�st jelentett, mikor egy kism�ret� agyagpip�t haszn�ltak. A doh�nyz�s mellett a forr�z�s volt a m�sodik legelterjedtebb felhaszn�l�si m�d. Az �gy nyert te�t, mint eg�szs�gv�d� italt vagy csak, mint friss�t�t fogyasztott�k. (Erre utal a "The Cup" elnevez�s.) Gy�gy�t�s c�lj�b�l haszn�lt�k m�g egy eg�szen speci�lis m�don: az el�getett ganja hamuj�val d�rzs�lt�k be test�ket, �gy az a b�r�k�n �t sz�v�dott fel. Egy rasta v�lem�nye: "B�rhogy is haszn�lod, ugyanolyan j� a ganja. Megihatod mint te�t, elsz�vhatod vagy bed�rzs�lheted a b�r�dbe. Ez a "Csod�k Bokra!" B�rki szabadon sz�vhatta a ganjat, ak�r m�g a gyerekek is, �s egy�ntet�en �ll�tott�k, hogy nagyon j� hat�ssal van a k�z�rzet�kre. Ha elsz�vt�k a ganja-t, azt mondt�k "Ganjat ett�nk", vagy ha mint te�t itt�k, akkor azt "H�rpint�s"-nek nevezt�k. "Ahhoz, hogy valaki rasta legyen, musz�j-e ganjat sz�vnia?". Erre a k�rd�sre - mik�zben mindenki sz�vta, itta, d�rzs�lte a "Szent Gazt" - hat�rozottan NEM volt a v�lasz. S�t, mivel a ganja fogyaszt�sakor nem alakul ki fizikai f�gg�s�g, �gy �rthet� ha egy rasta a k�vetkez�ket mondta: "Ha egy olyan helyre megy�nk, ahol nem tudunk ganjat sz�vni, akkor nem sz�vunk, mert NEM KELL sz�vnunk." A kezdeti id�kben kiz�r�lag medit�ci�s c�lb�l sz�vt�k, ha im�kat mondtak, mindig meggy�jtott�k a pip�kat. Term�szetesen felkutatt�k a bibliai gy�kereket is: "Az utca k�zep�n �s a folyam k�t partj�n az �let f�i �lltak. Tizenk�tszer hoznak gy�m�lcs�t, vagyis minden h�napban teremnek, a FA LEVELEI meg a n�pek gy�gyul�s�ra szolg�lnak." (Jelen�sek K�nyve 22:2). "Ezt mondta Isten: "N�zz�tek, NEKTEK ADOK MINDEN N�V�NYT az eg�sz f�ld�n, amely magot terem, �s minden f�t, amely magot rejt� gy�m�lcs�t �rlel, hogy t�pl�l�kotok legyen." (Teremt�s K�nyve 1:29). A ganjat, mint gy�gyszert is haszn�lt�k: "A ganja a term�szet szimb�luma, szemben a feh�r emberek gy�gyszereivel." Ezzel az �sszehasonl�t�ssal arra vil�g�tottak r�, hogy a feh�rek orvosai tal�n az�rt ellenzik a ganja legaliz�l�s�t, mert f�lnek, hogy elvesztik azt a hatalmas bev�telt, melyet a beteg emberek kezel�s��rt kapott p�nz jelent. "A ganja a vil�g legnagyobb ereje, a nemzetek gy�gyul�sa. Eml�kezzetek csak kik is hozattak t�rv�nyt ellene!? Igen �k voltak azok a doktorok, az orvosok!!! Nagyon j�l tudj�k, hogy mi�rt is hozattak t�rv�nyt ellene: mert m�sk�l�nben munka n�lk�l maradtak volna!!" A rastah�v�k nem isznak alkoholt, nem haszn�lnak drogokat, csak a ganjat haszn�lj�k, hogy megtal�lj�k bels� b�k�j�ket. A legl�tv�nyosabb bizony�t�k arra, hogy a ganja b�k�ss� tesz, azoknak a rastah�v�knek a viselked�se volt, akik 1966. �prilis 21-�n kimentek a kingstoni rep�l�t�rre, hogy fogadj�k a l�togat�ba �rkez� Haile Selassiet. Maguk a rastah�v�k is elcsod�lkoztak azon, hogy amerre n�ztek, minden�tt mindenki ganjat sz�vott, �s mindezt a rend�r�k szeme l�tt�ra. �gy eml�kszik egy szemtan�: "Mintha az �sszes ganjapip�t behozt�k volna a rept�rre! M�sok doh�nypap�rokb�l, olyan hossz� "spliff"-eket csin�ltak, mint a karom! �s mindenki csak sz�vta-sz�vta, ganjaf�st bor�totta a rep�l�teret. N�h�nyan agg�dni kezdtek, hogy kigyullad a rept�r �s a "besz�vottak" er�szakoskodni fognak. De az eg�sz nap b�k�sen telt el, zavarg�sok �s harc n�lk�l!". A mai Jamaic�ban, mint a vil�g legt�bb orsz�g�ban t�rv�ny tiltja a ganja fogyaszt�s�t, de ennek ellen�re - mivel a hat�s�gok eln�z�en �llnak a k�rd�shez - a rastah�v�k szabadon "sz�vhatj�k". Sz�mos reggae el�ad� (pl. Peter Tosh a LEGALIZE IT c�m� sz�m�ban) emelt sz�t a ganja hivatalos enged�lyez�s��rt, legaliz�l�s��rt, mindeddig kev�s sikerrel. (Egyed�l Hollandi�ban enged�lyezik a fogyaszt�s�t.) A ganja enged�lyez�s��rt s�krasz�ll�k egyre gyakrabban �tk�ztethetik n�zeteiket nyilv�nosan a tilt�st t�mogat�kkal, �s ennek hat�s�ra elindultak a legaliz�l�s ir�ny�ba - nagyon �vatos l�p�sekkel - halad� folyamatok, az eg�sz vil�gon.

�telek

A rasta el��r�sok a tiszt�talan, teh�t tiltott �telek ter�n szigor�bbak, mint a forr�sul szolg�l� Szent Biblia, hiszen m�g a Bibli�ban a k�vetkez�k tal�lhat�k: "Mondj�tok meg Izrael fiainak: n�zz�tek, az �sszes sz�razf�ldi �llatok k�z�l ezeket ehetitek. Minden �llatot, amelynek has�tott k�rm�, vill�s pat�ja van, �s amely k�r�dzik, megehettek.". "A v�zben �l� �llatok k�z�l ezeket ehetitek. Azokat, amelyeknek uszonyuk �s pikkely�k van, s v�zben, tengerben vagy foly�ban �lnek, mind megehetitek.". "A madarak k�z�l ezeket tarts�tok tiszt�talannak; ne egyetek bel�l�k, mert tiszt�talanok: a kesely�, a szak�llas kesely�, a r�tisas, a feketek�nya �s a v�r�sk�nya k�l�nf�le fajt�i, a varjak k�l�nf�le fajt�i, a strucc, a kuvik, a sir�ly, a karvalyok k�l�nf�le fajt�i, a f�lesbagoly, a bagoly, a kormor�n, a v�cs�k, az �bisz, a pelik�n, a feh�rkesely�, a g�lya, a k�l�nf�le g�mek, a b�bos banka, a denev�r." Addig a rasta szab�lyok a k�vetkez�k: Nem lehet enni: halat, h�st (diszn�h�st, de nem csak a bibliai tilt�s miatt, hanem mert a diszn� feh�r h�s�r�l a feh�r emberre asszoci�lnak; sz�rnyast, kecsk�t, mert ezek hullad�k ev� �llatok; alapvet�en minden �llat h�s�t, mert az er�szakmentess�g�k tiltja b�rmi olyan ev�s�t, melynek elk�sz�t�se v�ront�ssal j�r.), s�t (a rasta el��r�sok tiltj�k a s� haszn�lat�t, ez�rt �teleiket s� n�lk�l s�tik, f�zik, viszont sok borssal �s paprik�val ellens�lyozz�k az "�ztelens�get"). "A rastah�v�k minden friss �s term�szetes dolgot felhaszn�lnak �teleikhez. Nem esz�nk s�t, viszont sok borssal �zes�tj�k �teleinket, �s ez szabadd� teszi a szellem�nket �s sok�ig meg is �rzi frissess�g�t." "Mit jelent a term�szetes �tkez�s? Egyszer� �telek, s� n�lk�li f�z�s, s�t�s, nem haszn�lunk vajat, h�st, m�g olajat is alig. (Az olaj is saj�t k�sz�t�s� k�kuszolaj)". Term�szetesen az id�k sor�n az�rt egyre ink�bb lazultak a szab�lyok, r�szben a k�r�lm�nyek alakul�sa miatt, hiszen az �hs�g n�ha r�k�nyszer�ti a rastah�v�ket egy kis "b�n" elk�vet�s�re: "Nem eszem s�t, h�st, protein tartalm� �teleket, csak halat kezdtem enni. Minden egyes alkalommal, mikor halat eszem, m�lyen meghajolok. Pr�b�lom kimenteni magam Istenn�l, biztos vagyok benne, hogy megbocs�t nekem." Ez a halak miatti menteget�z�s az�rt van, mert - mint az el�bbiekben m�r sz� volt r�la - a hal is a tiltott, "s�s dolgok" k�z� tartozik. (A h�st �s a halat is "s�s dolgok"-nak nevezt�k.) Val�sz�n�leg az �r megbocs�jtotta ezt, �s lehet, hogy ez�rt lesz sok rasta ember hal�sz. Persze napjainkban, az�rt m�r m�sok a szok�sok, m�r a rastah�v�k is esznek halat, meg-meg eszik a sz�rnyasokat, s�t a marhah�s is belef�r n�ha... S�zz�k az �teleket, viszont a mai napig irt�znak a diszn�h�st�l �s sokan ink�bb veget�ri�nus �trenden �lnek, nehogy valami tiszt�talan dolgot egyenek. Rengeteg gy�m�lcs�t fogyasztanak (ban�n, maracuja, mang�, papaja, kiwi, g�r�gdinnye, stb.), friss z�lds�gekb�l k�sz�lt f�szeres �nyencs�geket s�tnek, hozz� f�tt burgony�t, f�tt ban�nt, rizst esznek �s �gy �rzik meg szellemi �s testi frissess�g�ket �reg korukra is. Jamaica tal�n egyetlen nemzeti jelleg� eledele az "ackee" (eki) nev� n�v�ny, melynek s�rga h�s�b�l toj�sr�ntott�hoz hasonl�t� �telt k�sz�tenek. T�bbnyire reggelire, �gynevezett "Jamaican breakfast" (jamaicai reggeli)-k�nt k�n�lj�k, rendszerint halat, z�lds�geket �s sok f�szert kevernek az ackee-hez, majd s�lt �s f�tt ban�nnal, f�tt burgony�val t�lalj�k. A szigetre k�lt�z�tt nagy sz�m� k�nai �s indiai hat�s�ra a keleti konyh�k �zei is megjelentek.

A rastafarianizmus �s a reggae

A rastafarianizmus egy olyan k�l�nleges vall�s, mely nem j�r egy�tt egy ki�p�tett egyh�zrendszerrel, a h�v�knek lehet�s�get ad saj�t "gy�kereik", "hovatartoz�suk" megtal�l�s�ra, ugyanakkor nagy szabads�got hagy a h�v�knek a saj�t elgondol�saik kifejt�s�re. Jellegzetes k�ls�s�gekkel j�r: dread lock, speci�lis �trend, piros, aranys�rga, z�ld sz�nek. Tal�n ezek a jellemz�k is k�zrej�tszottak abban, hogy a reggae zene a z�szlaj�ra t�zte a rastafarianizmust, �gy eszmerendszer�t a sz�vegekben, mint k�ls�s�geit az el�ad�k image-�ben. Az �sszefon�d�s a 60-as �vekben kezd�d�tt, mikor Jamaic�ban egyre t�bb zen�sz t�rt �t a rasta vall�sra, �s ez egyre t�bb rasta t�rgy� dal sz�let�s�t eredm�nyezte, �gy a zene k�l�nlegess�g�n t�l a sz�vegek is igazi kuri�zumot jelentettek a feh�rek vil�g�ban. Ennek k�sz�nhet�en vil�gszerte nagy �rdekl�d�s alakult ki a reggae zene, kult�ra ir�nt. Egyre t�bben tudt�k, hogy a reggae sz�nei mit jelentenek: a piros a t�zet, az aranys�rga a napf�nyt, a z�ld a term�szetet, ugyan�gy mint a rastafarianizmusban. Biztos, hogy m�g egyetlen vall�s sem kapott ilyen nagy "rekl�mot", mint amit a rastafarianizmus a reggae zen�t�l. Hiszen �gy egyenesen a sl�gerlist�kr�l hallhatt�k a tanokat szerte a nagyvil�gban. Ezek a t�nyez�k egy�ttesen seg�tett�k a legnagyobb reggae zen�szt - Bob Marleyt - a vil�gh�r fel�. A rastafarianizmus, reggae, Bob Marley "tri�", a 70-es �vek legforradalmibb - m�ig is hat� - �j�t�s�t hozt�k a rockzen�be, melyb�l olyan m�fajok t�pl�lkoztak, mint a punk vagy a new wave.

Sz�t�r

BABYLON: Nem csak - s�t m�ra m�r legkev�sb� - a bibliai v�rost (B�belt) jelenti, hanem �gy h�vnak minden rossz dolgot, a rend�rs�gt�l kezdve a rossz indulat� emberig. Haszn�lj�k a "rossz �s gonosz" nyugati vil�g jel�l�s�re is.

DREAD LOCK: Jelent�se: f�lelmetes hajf�rt. A rastah�v�k copfokba �ssze�llt hajviselet�nek neve. A k�l�nb�z� elk�pzel�sekkel (m�zzel van �sszeragasztva, valamivel kenegetni kell stb.,) ellent�tben, csup�n arr�l van sz�, hogy a rasta emberek nem f�s�lik g�nd�r hajukat, �gy az mag�t�l �ssze�ll ilyenn�. Visel�s�nek eredet�t az �si Abesszin h�bor�k idej�re vezetik vissza, mivel az ott harcol� fekete katon�k hagyt�k megn�ni �s �ssze�llni a hajukat. Hivatkoznak m�g Eti�pia c�mer�llat�nak, a z�szl�t tart� oroszl�nnak a korabeli �br�zol�saira, ahol az oroszl�nnak rasta s�r�nye volt.

I-WORDS:
"I-N-I" = I and I = we (mi)
"I-TAL" = Vital, Natural (l�tfontoss�g�, term�szetes)
"I-SES" = Praises (dics��t�s)
"I-NUALLY" = Continually (folyamatosan)
"I-SIRE" = Desire (v�gy)
"I-LY" = Holy (szent)
"I-THIOPIA" = Ethiopia (Eti�pia)
"I-RATE" = Create (teremteni)
"I-RITS" = Spirits (szellem)
"I-RATION" = Creation (teremt�s)
"YANKS" = Thanks (k�sz�net)
"YIFE" = Life (�let)
Az "I-WORDS" (az "�N-SZAVAK") csak, �s kiz�r�lag a rasta emberek �ltal haszn�lt �s kital�lt kifejez�sek. Egy nagyon speci�lis szleng, melynek ismerete n�lk�l lehetetlen meg�rteni a reggae dalsz�vegek t�bbs�g�t. Mivel pontos �s logikus magyar�zata nincs annak, hogy hogyan v�ltoznak �t a szavak, a legfontosabbakat musz�j "bev�gni" ahhoz, hogy valaki boldoguljon a ford�t�ssal. (M�g az angol anyanyelv�ek sem tudj�k en�lk�l meg�rteni a rasta sz�vegeket.) Ez�rt szoktak k�l�n I-WORD sz�t�rt mell�kelni a rastafarianizmusr�l sz�l� k�nyvekhez.

IRIE: Ha azt akarj�k kifejezni, hogy valami rendben van, j�, sz�p, kellemes, akkor azt mondj�k "IRIE" (ejtsd: �JRI)

JAH: Jelent�se: GOD (Isten). Az egyik elm�let szerint a H�ber "HALLELUJAH" sz�b�l sz�rmazik, a v�g�n l�v� "J" hang hangs�lyos ejt�s�vel alakult ki. A m�sik szerint a "JEHOVAH" (Jehova = Isten) sz�b�l, az utols� "AH" sz�cska el� illesztett "Y" hanggal v�lt "JEHOV-YAH" form�v�, majd ebb�l az "Y" �tv�ltozott "J"-v�: "JEHOV-JAH".

JESUS: A jamaicai szlengben nem J�zust jelenti, hanem a p�nzt, mivel a feket�k szerint a p�nz a feh�rek igazi Istene, J�zusa.

PATOIS: Creol English (Kreol Angol)-nak is h�vj�k. Jamaicai angol, melyben keverednek az angol, spanyol, �s az afrikai nyelvek. A lakoss�g t�bbs�ge ezt a nyelvet besz�li, �gy a turist�k r�sz�re angol-patois sz�t�rakat k�sz�tenek, a pontos meg�rt�s �rdek�ben.

RASTAFARI I.: Haile Selassie eredeti nev�b�l, a Ras Tafari Makonnen n�vb�l ered. A "Ras" el�tag jelent�se: herceg, illetve s�mi nyelven: fej. A "Ras Tafari" jelent�se: "A Teremt�s Feje". "�ltal�ban az egybe�rt, "Rastafari" form�t haszn�lj�k Selassie megjel�l�s�re, m�g a "Rasta" r�videbb alak, a h�veket jel�li. A "Fari"-nak ismert m�g a "Far Eye" �s a "For I" alakja is.

RED, GOLD, GREEN: A reggae sz�nei, a rastafarianizmus k�zvetit�s�vel az Eti�p z�szl� sz�neib�l. A sz�nek jelent�se: piros, a t�z, az aranys�rga a napf�ny, a z�ld a term�szet.

RED STRIPE: Az egyetlen jamaicai s�r neve. Amerikai jelleg�, kis alkoholtartalm�, k�nny� vil�gos s�r.

RESPECT: Jelent�se: tisztelet, tiszteletem. A rasta emberek tal�lkoz�skor - mik�zben �ssze�tik �kl�ket - ezzel a sz�val k�sz�ntik egym�st.

YEAH MAN: (Ejtsd: JA MAN!) Az egyik leggyakrabban haszn�lt kifejez�s, melynek jelent�se: ok�, �gy van, rendben.